Gérce / Falutörténet

Falutörténet



Falutörténet

Középkori eredetű katolikus templomának titulusa: Szent Kereszt felmagasztalása. A barokk korban átalakították, ekkoriban épült a plébániaház is. Evangélikus temploma 1794-ben épült, mindhárom épület műemlék jellegű. A lakosság kb. 40 százaléka evangélikus, a többség katolikus. A településbe olvadt Tacskándot főleg kisnemesek lakták. Határában szőlőhegyek találhatók, hangulatos pincékkel.
A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követeit. Az 1. világháborúban 316-an vettek részt, közülük 47-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 60 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél múlva, a rendszerváltozást lehetett hivatalosan is megemlékezni. A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt.

A lakosság számának alakulása:
Adóegységek száma 1549-ben: Gérce: 17; Tacskánd: 1.
Lakossága 1697-98-ban: Gérce: 376. Összlakosság 1787-ben: Gérce: 1197; Tacskánd: 100. Házak száma 1787-ben: Gérce: 180; Tacskánd: 16. Lakossága 1913-ban: Gérce: 2117; Tacskánd: ? 1933-ban: Gérce: 2077.

Birtokosok:
1549-ben: Gérce: Salm; Tacskánd: Tollkötő. 1787-ben: Gérce: Batthyány; Tacskánd: Csepreghy és mások. 1836-ban: Gérce: Batthyány és mások; Tacskánd: Csergeö és mások


« Vissza az előző oldalra!

Gérce Község Önkormányzata - Magyar